Keresés: gyermek mosolya, Hajdú Sára :Angyal , Gebhardt Nóra versei II., Brooke Schrader, Rejtő Jenő versei, Laren Dorr: A magámyos dalnok, Mielőtt túl késő lenne, Csodára várva, Csodára várva, Adventi történetek és Karácsonyi történetek, Nagy Ilona versei, , Hajdú Sára :Angyal , szeretném,, Könnyes szemmel magamhoz ölelném., Megcsókolnám arcát, kezét, lépte minden nyomát,, Csak hadd lássam egy percre csodás mosolyát., ., De az Angyal így szól: Menj gyermek haza,, Kit szerettél, már itt az otthona., Látni fogod Őt, csak hunyd le szépen szemed,, S akkor biztos, hogy rögtön észreveszed., ., Azóta én csukott szemmel jár, Gebhardt Nóra versei II., hallja hangját a bombáknak, Katonák ezrei indulnak útra, Lehet, hogy számukra az utolsóra, Még csókot lehelnek szeretteik arcára, Lehet, hogy immáron utoljára, Gyermekek sírnak, asszonyok félnek, Az égbolton világítanak a fények, Vadászgépek lámpái villognak, Tankok lánctalpai mindent eltipornak, Belereng a föld s az emberek szíve, Brooke Schrader, morgolódtam. , , Amikor Brooke távozott, valami friss illat nyoma maradt. Kitisztította a fülledt levegőt az irodámban, emlékeztetett rá, hogy nincs miért panaszkodnom. Isten egy kisgyermeket használt arra, hogy vezessen engem. "Hallod, mit mondanak ezek a gyerekek?" - kérdezték tőle. "Igen - felelte Jézus -, nem olvastátok még: "Gyermekek és csecsemők ajkáról rendeltél d, Rejtő Jenő versei, "Ki vagy...? Ki volt Apád...?", Csak énekelt és közben könnyezett, És kérdezték: "Volt kedvesed...? Arád...?", Csak énekelt és hüljén nevetett, Ha kérdezték: "Nincs gyermeked...? Anyád...?, Egy csendes régi szonettet nyögött..., Hivták: "Gyere... kapsz ételt... jó szobát...", Dalolt... aztán vadul kiköpott!, Ő volt a semmi őrült dalossa..., Laren Dorr: A magámyos dalnok, messze vannak., Laren elhallgatott, a szeme ismét megelevenedett., - Jaj, Sharra - mondta -, Vigyázz magadra! Ha nyíltan támadnak rád, a koronád sem segít. És Bakkalon, a sápadt gyermek széttép, és Naa-Slas a fájdalmadból, Saagael pedig a lelkedből táplálkozik., A lány megborzongott, és újabb szelet húst vágott. De amikor beleharapott, érezte, hogy hideg és kemény, és , Mielőtt túl késő lenne, szeretet, mivel oltalmaztak téged,, míg biztonságban nem tudták felnőttkori lépted., Talán most még nem fogod fel, mily fontos lehet,, míg, anyád, úgy lát téged, mint egy kicsiny gyermeket,, akinek szüksége van arra, hogy át-át öleljék,, félelmét csillapítván, vigasztalásképp., Talán most még nem is sejted, hogy édesanyád szíve,, miért lüktet gyorsabban, Csodára várva, Csodát keresel? Ne tedd!, Hisz ott áll előtted, önnön gyermeked,, aki majd rávilágít arra, hogy az igazi csoda,, az, Ő, rád nevető szeme, boldog mosolya., A nagy csodavárásban nem is vesszük észre,, hogy mennyi mindent elveszítünk érte,, hiszen kérésznyi időnket, arra pazaroljuk,, hogy a várva várt csodát egyszer megtaláljuk., Pedig a , Csodára várva, [kep]https://s7.images.www.tvn.hu/2023/12/26/10/48/www.tvn.hu_7a5ed74284dcaf7ccaa5e3734a05b677.jpg[/kep], , Csodára várva, , Csodát keresel? Ne tedd!, Hisz ott áll előtted, önnön gyermeked,, aki majd rávilágít arra, hogy az igazi csoda,, az, Ő, rád nevető szeme, boldog mosolya., A nagy csodavárásban nem is vesszük észre,, hogy m, Adventi történetek és Karácsonyi történetek, megfogta. Óvatosan mozdított rajta, hogy megszólaljon a csengettyű. Pappy arcán szomorúság suhant át, ahogy meglátta a kislány felragyogó mosolyát., - Ez éppen jó lesz, - repesett a gyermek. - Anya mondta, hogy nagyapa szereti a zenét., Pappy elkomorodott. Nem akarta megbántani a kislányt, igyekezett a legkedvesebb hangján mondani:, - Sajnálom, kisass, Nagy Ilona versei, nézte a férfit. Karakteres arcát, őszülő haját, erős kezeit, cinkos mosolyát, s azt a csodaszép szempárt, melyet annyira szeretett. A délutáni sétán úgy fogták egymás kezét mint két kisgyermek. Hógolyóztak és fekvőangyalokat csináltak a hóban, s nagyokat nevettek. A fákról időnként hatalmas hópárnák pottyannak a nyakukba, de nem bánták. Estefelé megnyílt felettük a Tiziankék égbol, , ,KiNeHagyd, Ki Ne Hagyd